A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vezetőség. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vezetőség. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. március 13., szombat

Gondolatok a Ferencváros - Nyíregyháza mérkőzés kapcsán

Ez a mai meccs szégyen volt mindenféle szempontból. Az hogy a csapat gyengén muzsikált nem lepett meg, talán csak az ötlettelen, elképzelés nélküli játék színvonala, amely alulmúlta még a nem túl magas várakozásaimat is. Azonban a pályán látott gyenge teljesítmény csak az egyik oka volt a negatív élményeimnek...

Ezúton is szeretnék gratulálni a kitűnő vezetőségünknek, élükön a magyarként a helyi viszonyokkal leginkább képben lévő Berki Krisztiánnak, hogy sikerült totálisan lezülleszteni a Fradi pálya hangulatát az MTK stadion méltán "híres" szintjére. Rossz csapatot Fradi mezben láttam már sokszor, elég csak az elmúlt évek sokszor vesszőfutás szintű teljesítményeit felidézni, ellenben ilyen hangulattalan, kevés nézős idénykezdést (először nézők előtt hazai pályán) még egyszer sem. Persze ennek kapcsán felhozhatnánk okokként a balhésakat, a csoportok ellenkezését, az FSzSz-t, az oldallelátósakat, stb. stb., hovatartozás és vélemény alapján egyik vagy másik oldalról nézve, de mindez nem menti fel a vezetőséget, hogy hosszú, kitartó munkával sikerült ilyen szintre juttatni az Üllői út hangulatát. Mert hogy az igazi felelősek ők! És hogy miért is? A válasz egyszerű. A Berki nevével fémjelzett dilettáns vezetőségünk a felelős azért, mert nem voltak képesek kiszűrni a már tavaly nyáron a Hertha ellen is balhézók szűk csoportját, a vezetőségünk alkalmazta azt a biztonsági szolgálatot, amely jegy nélkül beengedte rendszeresen a balhés arcokat, ugyanők képtelenek voltak fellépni a DVTK elleni meccsen a meccset félbeszakítók ellen, mert hogy mindannyian tudjuk, hogy beazonosíthatóak voltak ezek a figurák már régebben is, és mindenféle szurkolói kártya nélkül is kiszűrhetőek lettek volna. De nem, a vezetőségünk nem volt képes erre, ellenben képesek voltak ezek után bevezetni úgy a szurkolói kártyát, hogy mindenféle konszenzus, érdemi tárgyalás nélkül, mindenféle lépcsőzetességet kihagyva ráerőszakolják az Üllői út népére. Olaszországban, Angliában működik úgy a kontrollált jegyvásárlás, hogy csak hivatalos irattal kell igazolnia magát a szurkolónak és így kap névre szóló jegyet. Nálunk a balhés arcokhoz való fent említett impotens vezetői hozzáállás után lett helyette rugalmatlan, a meccs napján kiváltani lehetetlen szurkolói kártya. Ennek rossz, sokszor egymásnak ellentmondó kommunikációja, és mindenféle érdemi egyeztetést, és lépcsőzetességet figyelmen kívül hagyó bevezetése. Az eredmény: ma láthattuk az Üllői úton. Sosem látott érdektelenség a nézőszámban az idénykezdetek első hazai meccseit nézve, nulla hangulat, nihil a köbön.

Lássuk már, hogy a problémák amelyek okán bevezették a szurkolói kártyát enélkül a megosztó eszköz nélkül is kezelhetőek lettek volna megfelelő biztonsági szolgálat felállításával, illetve a balhézók azonnali, helyben történő kiemelésével, és a rendőrségnek való átadásukkal. De az impotens vezetőségünk képtelen volt erre, és helyette lett ez a helyzet amelyet ma mindannyian megtapasztalhattunk. Minek kell még történnie, hogy felnyíljanak végre a szemek a döntési pozíciókban lévőknél, hogy a Ferencváros jelenlegi vezetősége, különös tekintettel a magyar vonalat képviselő Berkire, egyszerűen súlytalan, alkalmatlan, tehetségtelen a problémák megoldására. Mikor kerül már végre egy olyan hiteles magyar személy a vezetőségbe, aki képes megfelelő módon tartani a kapcsolatot a szurkolókkal, az MLSZ-el,a médiával. Mikor jutunk már végre oda, hogy a problémák megoldása célirányos lesz és nem az "öntsük ki a gyereket is a fürdővízzel" effektus fog dominálni. Mikor lesz már olyan vezetőségünk amely nem a foci-biznisz egy kellemetlen velejárójaként tekint a szurkolókra, hanem ésszerű lépéseket hozva értékeli is őket? Olyan vezetőség amely ha ki kell szedni egy pár balhés arcot a lelátóról, akkor azt célirányosan megteszi, és nem úgy képzeli el a megoldást, hogy helyette agyonszabályozza a bejutás lehetőségét, hogy lehetőleg minél kevesebb szurkoló legyen a lelátón?

Ma, az idény első (nézős) hazai meccsén voltunk vagy 2500-an a Szentélyben. Bérlettel, szurkolói kártyával, agyonmotozva, az arcomat fürkészve, hogy vajon tényleg én vagyok-e a kártya képén, rendőrsorfal között mehettem fel a kilátást zavaró, értelmetlenül megmagasított szektorelválasztók közé, hogy aztán "élvezhessem" a bántóan üresen kongó stadionban a csapat pocsék produkcióját, miközben a hangulat egy-két felbuzdulást leszámítva halott volt. Köszönöm szépen a dilettáns vezetőségünknek, különös tekintettel Berkinek ezt a mai felejthetetlenül "szép" élményt...

2010. január 22., péntek

Kérdések Berkitől

FTC Baráti kör jóvoltából lehetőség nyílt szeretett klubunkkal kapcsolatos kérdések, kételyek tisztázására... az alábbi linkeken található az eredeti felhívás a beérkezett kérdések és az arra adott válaszok. Remélem minél több és minél építőbb kritikával felérő kérdések érkeznek majd a honlapra, mert csak így van értelme... Talán nem üres kérdezgetés lesz ez és tényleg meghallgatásra talál a székházban egy-egy értékes szurkolói vélemény, észrevétel, óhaj-sóhaj, panasz... Magam részéről a következő kérdések fogalmazódtak meg:

"Tisztelt Berki Krisztián!

1. Mi a helyzet az utánpótlás fejlesztésével. Mik a tervek, célok? Mi valósult meg eddig mindebből? Szóval, hogy állunk és hova tartunk? Bentlakásos akadémia lehetősége el van vetve? Sok “rémtörténetet” olvastunk pár, az utánpótlást elhagyó gyerekek szüleitől, vagy éppen a labdarúgópalántáktól… Mi a másik oldal, a klub álláspontja?
2. Rengeteg támadás éri Önt. Kiragadott példaként az állítólagosan nemlétező angol nyelvtudása és az érettségi mint legmagasabb végzettség… (gondolom ftc.hu nyomán) Ezeket miért nem kommunikálják le, ha valótlan vádak? A párszor előforduló meg nem jelenés interjúknál, találkozóknál szintén csak az egyik oldal hallatja a hangját, mindezt érvként felhozva, mikor támadják Önt. Miért nem érkezik ezekre magyarázat? De ez általánosságban is igaz, nem csak az Ön személyét illetően. Miért hagyják, hogy saját útját járják az ilyen olyan teóriák, elméletek, amikre persze az összes szennylap rögtön harap? Sok elégedetlenkedőt felhergel és kételyeket, bizalomvesztést szül? Akár a tulajdonosi viszonnyal (“Szász a tulaj” vád), akár a költségvetéssel (“Nem költ semmit McCabe” vád), vagy a stadionnal (“sose lesz stadionunk, kitúrnak a telekről” vád) kapcsolatosan is.
3. Szurkolói kártyánál a szerződési feltételeknél az “indoklás nélkül visszavonható” pontot mégis mire véljük? Sokunkban ez azért homályos folt és elbizonytalanító tényező. Még ha be is regisztrálunk (mert beregisztrálunk, én már meg is tettem), akkor is nem a legjobb szájízzel, ha erre a pontra gondolunk…

Válaszait előre is köszönöm!"

Na az Üllőin is kedvet kaptak, úgyhogy oda is beírtam a kérdéseimet egy plussz kiegészítő kérdéssel, ez a hétvégén fogalmazódott meg bennem...

"+1 Még mindig szurkolói kártya: Mik a szabályok, egyértelmű és lerögzített házirend. Egy-egy szabályokat sértő tett, milyen büntetést vonz maga után. Az elhangzó ***vaanyázás gondolom még nem főben járó bűn, nem ér kitiltást, görögtüzek használatát szerintem normális keretek között legalizálni kellene, mert azzal nincs gond, de nincs tudomásunk róla hogy mennyire büntetnék. Ha pályára hajítják az egyértelmű, de az átmenet a hangulat fokozás, látványkeltés és a rendbontás között hogy lesz definiálva? Egy nyilvános és egyértelmű szabályzattal semmi gond nem lenne, de egyelőre nekem pl nincs ilyenről tudomásom, amiben meg lennének határozva a normák és az egyes vétségek szankcionálása…"


2010. január 13., szerda

Megbűnhődtük már a múltat...


Nos a játékosok értékelése után következzen a szakmai stáb és a vezetés értékelése is.

Kezdjük a sort az ex edzőnkkel, Bobby Davisonnal.
Nagyon szép eredményt ért el a csapattal tavaly az NBII-ben. A gólkülönbség és a megszerzett pontok magukért beszélnek, viszont azt is látni kellett (volna), hogy a játék már akkor is meglehetősen egysíkú és ötlettelen volt. Ahogy komolyabb ellenféllel kerültünk szembe, láthatóvá váltak a hibák is, de szerencsével, vagy akarattal ezek a meccsek is jöttek nagy többségben. Elérkeztünk az őszi nyitányhoz, és pokoli hangulatban, jó játékkal megvertük a Zalaegerszeget. Akkor még mindenki azt hitte, hogy nem lehet itt baj. Pedig a nyáron átgondolatlanul szerződtetett gyenge játékosok, a kiismerhető taktika sajnos garancia volt a bukásra. Már a 2. meccstől kezdve tudták az ellenfelek, hogy mivel lehet a Fradit elég könnyedén két vállra fektetni. Ez egyértelműen Davison taktikai felkészületlenségét mutatja. De tovább megyek, a klub eleinte azt kommunikálta, hogy a játékosaink kirobbanó erőnlétben vannak, és már ezzel is a magyar átlag fölé nőnek majd, és ha kell, akkor akár „izomból” is lehoznak meccseket.
Davison következő érthetetlen dolga a sajtóval való rossz kapcsolata volt. Egyszerűen nem tehet olyat egy edző, hogy elbújik az újságírók elől. Pláne, ha még erre a szerződésében kötelezve is van. Megdöbbentőek voltak azok a hírek is, melyek szerint az edzőnk egy-egy vesztett meccs után különvonult a csapattól. Szomorú dolgok ezek, pláne annak a fényében, hogy leváltása után hazatérve elég rossz hangvételű interjút adott az angol sajtónak a magyarországi megpróbáltatásairól. Ha osztályoznom kéne a mi ex edzőnk tevékenységét, akkor ez bizony egy orbitális elégtelen lenne. A helyére kinevezett Short ugyan hozott néhány pontot az ősz végére, kozmetikázandó a gyalázatot, de az ő megítélésével várok még, mert pár mérkőzésből nem vonnék le messzemenő tapasztalatot. Az leszűrhető azonban, hogy taktikailag jóval felkészültebb, mind az elődje volt.
Csató Sanyival kapcsolatban is tartózkodó vagyok, mert annyira a háttérben van, és annyira semmitmondó nyilatkozatokat tesz, amikor nagyritkán valaki megkérdezi, hogy ebből messzemenő következtetéseket levonni nem nagyon lehet.
Kakas Laci már bőbeszédűbb. Alapjaiban ingott meg a bizalmam vele kapcsolatban, amikor többször is kijelentette, hogy nála a favorit a kapusposzton a Megyeri - Holczer páros. Megyerit még csak értem, de Holczert? Könyörgöm vak ez az ember? Nem látta az őszi szezon első felét élén a Vasas meccsel? Ezek fényében, hogy lehet ilyet mondani? Habert meg szidja, hogy nem jó a lábmunkája. Érthetetlen. Jobb lenne, ha nem szólalna meg ezügyben többet, mert csak mérhetetlen indulatokat kelt a szurkolótáborban.
Mark Pease lett a csapat erőnléti edzője, és kezdetekben az a hír járta, hogy inkvizítori szigorúsággal hajtja a játékosokat az edzéseken. Aztán elcsendesedett ez a dolog egészen annyira, hogy a meccsek alatt a pályán azt tapasztaltuk, hogy az előzetesen a vezetőink által „legyengézett” magyar NBI simán bírja a versenyt a mi fiainkkal, sőt megkockáztatom, hogy jópár meccset láttam, ahol erőnléti hullámvölgyben voltunk az ellenféllel szemben. (Pld-ul Debrecenben). A jelenleg is tartó felkészülésről is azok a hírek járják, hogy mindenki nagyon jó erőben van, és robbanni fognak a játékosok tavasszal. Remélem ez igaz lesz, és nem csak egy meccsig fog tartani.
Jöjjön akkor a szigorúbban vett vezetőség elemzése.
Kezdjük mindjárt a tulajjal, Kevin McCabbel. Véleményem szerint óriásit hibázott Ő is, amikor csúnyán alábecsülte a magyar viszonyokat. Olyan embereket delegált a klubunkhoz, akik semmivel sem voltak jobbak (sőt lényegesen rosszabbak), mint a magyarok, akik elvégezhették volna az adott munkát. Persze tudom, utólag könnyű okosnak lenni, és valószínűleg a csődközeli helyzet után erős fenntartásokkal fogadtam volna magam is egy magyar vezetést, de ez nem kérdőjelezi meg Kevin előzőekben részletezett hibáját. Nem kérdés Terry Robinson és Bobby Davison kinevezését fájlalom elsősorban. Bobby még hagyján, mert az NB2-ben eredményes volt, de Terry gyakorlatilag hibát-hibát halmozott. Igazolások, vádaskodások, sajtó lekezelése, és megkérdőjelezhető magánélet a vádlista ellene. Ezek mindegyikében bűnösnek találtatott, és ha későn is, de teljes mértékben megérdemelte, ami történt vele. Berki személye sem kerülhető meg. Finoman szólva is ügyesen lavíroz a szurkolói harag és a főnökei között. Berki profi, nehéz lesz kitúrni a helyéről, akárki próbálja is meg ezt. Ahogy a december 21.-i sajtótájékoztatón lekezelte a bugyuta újságírót, az elképesztő szellemi fölényről árulkodott, holott a firkász kollégának nagyjából igaza volt, amikor számonkérte rajta a korábbi ígéreteket. Azokat az ígéreteket, amelyeket meggyőződésem szerint nem a kisujjából szopott ki, hanem a klubtulajdonos által felvázolt jövőkép adta. Nos az megállapítható, hogy Kevin sokkal szebbre festette a jövőt 2 éve, mint ami realizálódott. Jelenleg se csapat, se stadionépítés. Tudom, válság van, amely kihat a játékosvásárlásokra, meg a stadionfinanszírozásra is, de ezt időben is lehetett volna kommunikálni, nem pedig megvárni azt a helyzetet, amikor a néhány zombi (mert szurkolónak változatlanul nem nevezném őket) botrányokozással óriási kárt okoz a szeretett klubjának. Ez persze méginkább visszaveti a fejlesztési lehetőségeket, hisz szurkolói kártya bevezetésére, és egyéb biztonsági eszközök működtetésére kötelezték a klubot, mindezt egy lebontásra váró stadionban. De talán még ennél is nagyobb kár az újabb presztízsveszteség, amely a klubot érte.
Ezzel el is érkeztünk az egész szomorú történet egyik legneuralgikusabb és legkellemetlenebb pontjához, a kommunikációhoz. Elöljáróban annyit, hogy nagyon nehezen hiszem el, hogy a magukat vérprofinak tartó angolok, ennyire amatőr módon oldjanak meg valamit, mint ezidáig a kommunikációt tették. Nem tudom, mi állhatott a dolog mögött, lebecsülés, más országokból hozott másféle tapasztalat, de a jó kommunikáció elmaradása erkölcsi és vaskos forintokban mérhető anyagi kárt okozott a klubnak. Bár nagyon megkésve, de McCabe ezt érzékelte is, amikor tavaly év vége felé újjáalakította az elnökséget, és többek között saját magát és a fiát delegálta a leszűkített csoportba. Ezt önmagában már pozitív lépésnek érzem, bár rögvest az új elnökség megalakulása utáni sajtótájékoztató nem sikerült valami fényesre. Talán ez volt az a pont, amikor végleg eldőlhetett, hogy kell a klubnak egy sajtóosztály, mert ez így nem mehet tovább. A minap be is jelentették, hogy ez megalakult, és javulni fog a kommunikáció. Természetesen nem telt el elég idő ennek megítélésére, de mintha valami kezdene megmozdulni ezen a téren. Remélem, végre nem fogok csalódni, ahogyan az egyéb ígéretekben sem. Ezt leghamarabb az átigazolásokkal kapcsolatos hírek realizálódásán (vagy ne adj isten elmaradásán) lehet lemérni. Talán a dolgok végre jobb irányt vesznek az eddigieknél, mert hiszem, hogy mi már nemcsak a múltat, de jövendőt is megbűnhődtük, többszörösen is.